Felharsan a csengő,
Eltelt egy esztendő.
Iskolapad már nem vár,
Kezdődhet végre a nyár.
Számoltam és írtam,
Becsülettel bírtam,
Elég volt már a tudás,
Zsong a fejem - nem vitás.
Táskám polcra teszem,
És elő nem veszem.
Kedves könyvek, füzetek,
Élvezzük a szünetet!
Messze a szeptember,
Így boldog az ember!
Egyet mondok és nem mást:
Heverjük csak ki egymást.