Fuszekli

Egy reggel döbbenten látom,
Zoknim sarkán nagy lyuk tátong.
Csíkos fuszeklim elfeslett,
Pedig milyen szépen festett.


Húzom, de a lyuk felszalad,
El csak a talpamnál akad.
Megfércelni nincsen remény,
Bestoppolni semmi esély.


Lábujjam vígan kandikál,
Majd, hogy örömtáncot nem jár!
Azt dalolja, hogy mezítláb
Sokkal színesebb a világ.

Égimeszelő

Nyúlok, növök, mint a gomba, 
Kinek nincsen semmi gondja.
Nyakiglábnak becéznek,
Mindig, hogyha lemérnek.


Nadrágszáram veri bokám,
A pulcsim szűk, alig jön rám.
Lábam nyomja a cipő,
"Ez amit tud, mind kinő!"


Úgy döntöttem, meg sem állok, 
Míg mindenkit lepipálok.
Én, az égimeszelő,
Csillagokat terelő.


Esténként majd szorgos leszek,
Fehérre kenem az eget.
Csillagokat porolok, 
Erőmmel nem spórolok.


A Hold-sajtból ha akarok,
Harapok egy nagy falatot.
Hörpintek majd a kútból
Szomjasan a Tejútról.


Hogyha netán kedvem szottyan,
És egy hullócsillag pottyan,
Megfogom és lenyelem,
Az lesz égi kenyerem.

Totálkár

Dühös vagyok, dúlok-fúlok, 
Mérgemben a székbe rúgok.
Nem elég, hogy csupa karc volt,
És egy kissé le is harcolt,
Kedvenc autóm ő volt, bizony.
De mi vele történt, iszony.


Toltam én már asztalokon,
Csempén, padlón, trolibuszon,
A lakásban, kint a parkban,
Nagy sárban és dús avarban.


Az ablakban könyököltem,
A párkányról lesöpörtem.
Hiába kaptam utána,
Elbánt vele jól a járda.
Letört sajnos a teteje,
Javítani meg lehet-e?


Mindenfelől nézegetem, 
A károkat méregetem.
Tető nélkül mi lesz vele?
Ki akar így ülni bele?


De hiszen a szép kabriók, 
Tetőtlenek és mégis jók.
Erről álmodik mindenki,
Sportautót akar vezetni.


Én is ilyen sofőr leszek,
Autópályán százzal megyek!
Minden kocsit leelőzök,
És közben jót levegőzök!

A török és a görög

Élt egyszer egy török,
Kicsi volt és zömök.
Ahogy korzón köröz,
Tejről tejszínt fölöz,
Hallja ám, hogy köhög
Mögötte a görög.


Nem is köhög, röhög,
Egy cseppet sem hörög,
Hisz négy lábon pörög
Malacka és röfög.


Ám az ég már dörög,
Eső fákon zörög.
Lám a görög pöröl,
Arcról vizet töröl.


Zsebben apró csörög,
Hallja ezt a görög,
És felkiált: "Jövök!
Barátságunk örök!"


Azt mondja a török:
"Kezet fel vagy lövök!
- Vicceltem te lökött!
Ne légy tökkelütött!"

Mászóka

"Hé te, az az én mászókám, 
Jössz le onnét tüstént?
Van egy perced, édes komám
Elillanni füstként."


"Hidd el, hogy a nagy szájadtól
Senki meg nem retten,
Tekintsünk el inkább attól,
Gyere, játsszunk ketten!"

Gyurmázós

Lázasan gyurmázom, 
Kiscsikót formázom.
Kész is van négy lába, 
A feje, a háta.


Szépítem még nyakát,
Csinosítom farkát.
Most látom: nem is ló, 
Hanem egy víziló!

Veszélyes vizeken

Vérszomjas, vad kalóz vagyok, 
Jobbomban görbe kard ragyog.
Fél szememet kendő fedi, 
Nevem föld és víz rettegi.


Bal kezem helyén kampó van, 
Falábam a deszkán koppan.
Parancsnoki hídon állok,
Legénységgel kiabálok.


"Kezetek járjon, ne szátok,
Fedélzetet sikáljátok!
Sőt, van egy remek ötletem, 
Aki lazsál, kiköttetem!"


Hajónk szeli a habokat, 
Lehagyjuk a pandúrokat!
Messze csillog ágyúnk csöve,
Durranva repül lövege.


Bevallom, hogy valójában
Hajóm nem más, mint az ágyam.
Fakanállal hadonászom, 
Hisz csak kalózosat játszom.

Festékpöttyenet

Tanyaudvart festek épp, 
Pingálgatom a fecskét.
Eresz alá az való, 
Kukacokat felfaló.


Mázolom a nádtetőt, 
Gazdaaszonyt, fecsegőt.
Hasogatja bár a csúz, 
Gémeskútból vizet húz.


A verandán puli ül,
Nagyon figyel, csupa fül.
Gulyát őriz éberen,
Marhákat a réteken.


Ecsetemről víz csöppen,
Kis bocira rápöttyen.
Nem baj, akkor lesz nekem,
Szép kis tarka tehenem.


PS: Akár hiszitek, akár nem, Zizi éppen festett és ez lett belőle :-)

Tavaszköszöntő

Süt a nap és kék az ég,
Zöldell már a pázsit,
Szól a cinke: nyitnikék,
Nyújtózik és ásít.


Rügy fakad a lombokon,
Simogat a lanyha szél,
Száguldoz a dombokon
És a tavaszról regél.