Pertlivel a nyakamban
Falatozok magamban.
Előttem egy teli tál,
Kedden főzelék dukál.
"Egyél evőeszközzel!"
- Használom hellyel-közzel.
Minek kanál, nem kell az,
Kézzel is megy, nem igaz?
Tiszta spenót a képem,
Lám így kell enni szépen.
PS: Készült Zizi hathatós közreműködésével :-)
2011. november 14., hétfő
2011. november 1., kedd
Levélkupac
Vége a nyárnak, levelek hullnak,
Rozsdássá válnak és lekonyulnak.
Esnek a fákról lebegve,
Kergetjük őket nevetve.
Hozd a gereblyét, húzzuk csak össze,
Nagy, puha vánkost hordani jössz-e?
Óriási halmot építünk,
Ugrálóvárat készítünk.
Szanaszét repül, száll a sok avar,
Minden ugrásunk forgószélt kavar.
Nótáját a szél egyre fújja:
Itt van az ősz, itt van újra.
Rozsdássá válnak és lekonyulnak.
Esnek a fákról lebegve,
Kergetjük őket nevetve.
Hozd a gereblyét, húzzuk csak össze,
Nagy, puha vánkost hordani jössz-e?
Óriási halmot építünk,
Ugrálóvárat készítünk.
Szanaszét repül, száll a sok avar,
Minden ugrásunk forgószélt kavar.
Nótáját a szél egyre fújja:
Itt van az ősz, itt van újra.
Címkék:
avar,
gyerek,
gyerekvers,
itt van az ősz itt van újra,
játék,
levél,
ősz,
vers
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)