Zöldell már a fű a réten,
Szedjük a sok gólyahírt,
Ilyenkor a szél az égen
Bárányfelhőt bodorít.
Fejem felett sorra szállnak,
Vágtáznak a fellegek,
Öltenek míg meg nem állnak
Egyre furcsább jelleget.
Itt egy dühös sárkány okád
Apró pamacs-lángokat,
Parasztlegény az égen át
Kergeti a lányokat.
Ott pedig egy kócos puli
Szép békésen heverész,
Miközben egy csacska macska
Lopva, kúszva egerész.
Nem hajladoz többé virág
Ahogyan a szél elül,
Szétfoszlik a felhő-világ
Míg egy tücsök hegedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése