Van egy másodikos bátyám,
S ez bizony az én problémám.
Még csak kiscsoportos vagyok,
Kikacagnak mind a nagyok.
Most töltöttem be a négyet,
Rendeztek nagy ünnepséget.
Bár az idő szépen halad,
Ő valahogy nagyobb marad.
Mert hiába nyúlok, növök,
E küzdelem bizony örök.
Én ezt sehogyan sem értem,
Egyszer úgyis utolérem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése